A korrózióállóság fontos tényező a rozsdamentes acél kötőelemek kiválasztásánál

A rozsdamentes acél kötőelemek magas krómtartalmuknak köszönhetően nem rozsdásodnak és nem korrodálódnak. Ezáltal a fém króm-oxid védőréteget hoz létre, amely megakadályozza a korróziót.
Ez a réteg még akkor is regenerálódhat, ha a felhasználási környezetben oxigén károsítja. Ez az egyik oka annak, hogy a rozsdamentes acélokat előnyben részesítik a bevonatos kötőelemekkel szemben a korrozív alkalmazásokban.
Korrozióállóság
A korrózióállóság fontos tényező a rozsdamentes acél kötőelemek kiválasztásánál. Tipikus használati környezetben a rozsdamentes kötőelemeket passzív króm-oxid réteg védi a korróziótól. Ez a réteg nemcsak a rozsdának, hanem számos korrozív vegyszernek is ellenáll, beleértve a hidrogén-fluoridot és a kénsavat.
Ez a réteg azonban megsérülhet, ha a rögzítőelem fizikai deformációnak vagy igénybevételnek van kitéve. Éppen ezért kulcsfontosságú a megfelelő korrózióállósági tulajdonságokkal rendelkező minőség meghatározása.
Például a 304-es típus 18% krómot és 8% nikkelt tartalmaz a legtöbb általános alkalmazáshoz. A 300-as sorozat más minőségei különböző vegyi anyagokat és korrózióállósági tulajdonságokat kínálnak. Például a 430-as típus alacsonyabb korrózióállóságot kínál, de gyakran használják dekoratív díszítéshez, mert simább felülettel rendelkezik, amely nagyon hasonlít a krómozott anyaghoz. Hőkezelhető is, hogy megkeményedjen és enyhén mágnesessé váljon. Ez alkalmassá teszi bizonyos mechanikai és elektromos alkalmazásokhoz.
Tartósság
Rozsdamentes acél kötőelemek tartósabbak, mint a hagyományos fémek. Az ilyen típusú kötőelemekben található króm elem reakcióba lép az oxigénnel, és egy króm-oxid réteget képez, amely további gátat képez a korrózió ellen. Ez a réteg akár regenerálódhat is, ha megsérül.
Sok különböző minőségű rozsdamentes acél rögzítőelem létezik. Ezeket ötvözet összetételük, keményedési folyamatuk és egyéb jellemzőik különböztetik meg. Ezek a besorolások segítenek a felhasználóknak kiválasztani az igényeiknek megfelelő rögzítőelemet.
Az ausztentikus minőségeket, például a 304-es és 316-os rozsdamentes acél kötőelemeket általában általános alkalmazásokhoz használják. Ezek a minőségek nem mágnesesek, és hidegalakítás és megmunkálás során keményednek. Ezek az ötvözetek 18% krómot és 8% nikkelt tartalmaznak, és a legtöbb környezetben ellenállnak a korróziónak, beleértve az enyhe klorid típusú körülményeket is. Ha azonban a kötőelemek hegesztés közben hőhatásnak vannak kitéve, ez króm-karbidokat csaphat ki a szemcsehatárokon. Ezt szenzibilizációnak nevezik. Alacsony széntartalmú minőségek, például 304L és 316L kaphatók ennek a hatásnak a minimalizálására.
Rugalmasság
Sokféle rozsdamentes acél kötőelem létezik. Egyesek jobban megfelelnek bizonyos környezeteknek, mint mások. Például azoknak, amelyeket egy csőrendszerben a kiegészítő karimák csatlakoztatására használnak, nagyobb korróziónak kell ellenállniuk, mint a szokásos alkalmazásokhoz használtaknak.
A 10%-nál több krómot tartalmazó rozsdamentes acélok jobban ellenállnak a korróziónak, mint más vasalapú ötvözetek. A fém felületét borító króm-oxid réteg megakadályozza, hogy a korrozív anyagok közvetlenül érintkezzenek a fémmel. Ez segít megvédeni a rögzítőelemet a sérülésektől, és nagyon rugalmassá teszi.
A rozsdamentes acélok lehetnek ausztenitesek (általában SS 302, 304 és 316), amelyek nem mágnesesek és nem hőkezelhetők, martenzitesek (alacsony, legfeljebb 0,8%-os széntartalommal és tartalmazhatnak molibdént) vagy ferritesek, amelyek mágnesesek és alacsonyabb króm- és nikkel-összetételű. A rögzítőfej típusa is fontos, és megváltoztathatja az ellenálló nyomaték mértékét.
Költség
Bár jelentéktelennek tűnhetnek, a kötőelemek kritikus szerepet játszanak. A megfelelő kiválasztásával projektje zökkenőmentesen és fenntarthatóan futhat. A rozsdamentes acél kötőelemek hatékony választást jelentenek az alkalmazások széles körében, mivel nagy korrózióállóságot és tartósságot biztosítanak. Általában olcsóbbak is, mint más rögzítőanyagok, és nem igényelnek védőbevonatot.
A rozsdamentes acél kötőelemek többféle típusban és minőségben kaphatók. A leggyakrabban használt kötőelemek azonban 304-es és 316-os ausztenites minőségűek. Ezeket gyakran 18-8-as rozsdamentesnek nevezik, mivel összetételük 18% króm és 8% nikkel. Alacsony széntartalommal rendelkeznek, hogy megakadályozzák a króm-karbidok kicsapódását a szemcsehatárokon.
A megfelelő típusú rozsdamentes acél kiválasztása az alkalmazáshoz segít elkerülni a költséges hibákat, és biztosítja, hogy az anyag a várt módon fog működni. További tényezőket is figyelembe kell vennie, például a környezeti feltételeket, amikor az ideális rögzítőelem-minőségről dönt.